Miért nem mondja, hogy szeret?

Csak annyira tudod szeretni a Másikat, amennyire magadat szereted. És csak annyira tud a Másik szeretni, amennyire te szereted magadat.

Ha magadat kritizálod, ha elégedetlen vagy az alakoddal, ha hibásnak tartod magad a válásodért, ha ostorozod magad, hogy megint elvásároltad a pénzt, akkor elfojtod az önmagad iránt érzett szeretetet.

Amikor a tükör elé állsz és azt mondod: „de kövér vagyok, hogy nézek ki…” hogy várod el, hogy a másik azt mondja neked, „szeretem, hogy ilyen csinos és szép vagy”.

Amikor hibáztatod magad, hogy többet kellene a gyerekkel foglalkozni. Hogy várod el, hogy a másik azt mondja neked, „szeretem, hogy ilyen gondoskodó anya/apa vagy”.

Amikor kételkedsz abban, hogy a munkádban jól végzed a feladataidat. Hogy várod el, hogy a főnök azt mondja, „elégedett vagyok a teljesítményeddel”.

Amikor azt gondolod, nem vagyok elég jó a páromnak, hogy várod el, hogy azt mondja neked, „szeretlek, így ahogy vagy”.

Amikor nem szereted önmagad, annak oka lehet, ha nem értékeled magadban azt a mi jó, ami értékes, ami becsülhető. Ha például szívesen segítesz másoknak, légy erre büszke, vállald föl ezt pozitív adottságodat. Mert ha ezt vetíted ki a külvilágba, ezt is fogod visszakapni.

Először benned kell hogy kialakuljon önmagad elismerése, és csak ezután jöhet vissza szeretet formájában hozzád a külvilágból.

Miért olyan nehéz ez mégis? Azért, mert valószínűleg nincs erre mintád. Nem hallottad eleget a gyerekkorodban a szüleidtől, tanáraidtól, rokonoktól, hogy te milyen értékes, szerethető emberke vagy.  Helyette kaptál sok kritikát, el nem fogadást, büntetést, ha valamit nem úgy csináltál, ahogy azt a felnőttek elvárták tőled. Ezek a rossznak ítélt visszajelzések aztán lekerültek a tudatalattidba, mert nem volt gyerekként eszközöd ahhoz, hogy megold a bántó helyzeteket.

Ezek a negatív gondolatok és érzések azóta ott vannak a mélyben és fel-fel ütik a fejüket, csakis azért, hogy megmutassák, mit kell rendbe tenned magadban. Útjelzők ezek, amiknek hálás lehetsz. Nyilvánvalóvá teszik, hogy sose másokban keresd a hibát, ne akarj elvárni olyat a másiktól, amit te sem adsz meg magadnak.

Türelem és idő kell ahhoz, hogy szembe tudj nézni a kihívásaiddal. De megéri tenni magadért, mert amint felismered, hol akadtál el önmagad elfogadásában és szeretetében, annál gazdagabb kapcsolatokat fogsz kapni az élettől. Mert akkor már nem a hiányból fognak megjelenni az életedben az emberek. Már nem ez lesz a gondolatodban: „úgy szeretnék egy olyan társat, aki ki tudja mutatni, hogy szeret”.

Amint képes leszel arra, hogy megadd magadnak önmagad elfogadását és szeretetét, a sors is kényeztetni fog téged például egy támogató, hűséges társsal, egy kedvezőbb munkalehetőséggel, vidám baráti körrel, bőségesen áramló pénzzel.

Önmagad szeretetét többféleképpen is ki tudod mutatni önmagadnak.

• Fontos, hogy adj minőségi időt magadnak. Ha túl sokat dolgozol, az eredmény: feszült leszel, elfáradsz és egyszer csak kiégsz. Csökkentsd a munkatempót és a felszabadult idődet töltsd el kellemesen, ahogy neked jó.
• Adj lehetőséget arra, hogy ne csak a kötelezettségek, a „kell”-ek működtessék az életedet. Engedd meg magadnak, hogy lazábban éld az életedet.
• Felejtsd el a drámázást! A problémák generálása helyett azt keresd inkább, hogy hogyan tudnád megoldani a szituációt. Ettől jobban fogod érezni magad és máris szeretetteljes életed lesz.

Adj magadnak szeretetet, hogy ezt kaphasd vissza a külvilágtól is!