Honnan tudhatom, hogy a helyemen vagyok?

Onnan, ha jól érzed magad, a külső történésektől függetlenül is. Nem könnyű ezt elérni, de mindig kapunk jelzéseket a sorstól, ha nem jó úton haladunk.

Az élet folyamatosan újabb és újabb kihívások elé állít minket és van, amit könnyebben, van amit nehezebben tudunk kezelni.

Sokszor érezheted azt, hogy már annyi mindent megtettél az ügy érdekében, és mégsem alakul jól a helyzet.

„Már megint egy lehúzó kapcsolatban vagyok, nem értem, mit csinálok rosszul, de ez sem működik.

Meditálok, vizualizálok, teremtek, imádkozom, igyekszem pozitív lenni, de csak nem jön elegendő pénz vagy már megint több volt a kiadásom és aggódhatok, hogy kihúzom e a hónap végéig.

Hiába próbálok egészségesen élni, mégis elkapott már megint ez a betegség, ami ágynak döntött.

Összetörtem a kocsimat, még jó hogy ép bőrrel megúsztam.”

Sok-sok különböző szituáció, amikről azt gondolhatod: „De miért pont velem történik mindez?”

Hát okkal, az biztos. Ezek a külső történések sosem függetlenek tőlünk, mindig adnak valamilyen jelzést vagy figyelmeztetést, hogy jó úton járunk e éppen.

Amikor kirándulni indulsz a sárga jelzésen, haladsz előre és biztonságosan követed ezt a jelet. De egyszer csak észreveszed, hogy valahogy eltévedhettél, mert a kék színű útvonalon vagy már.

Mit teszel? Haladsz tovább a kék jelen, ami azonban egy másik célhoz fog elvinni, amit te elterveztél és lehet hogy sokkal fárasztóbb lesz ez az út?

Vagy visszafordulsz, változtatsz, keresed a lehetőséget a sárga út megtalálásához, hogy oda érkezhess meg, ahová eredetileg menni akartál?

Így van ez az életünkben is, csak a jelzéseket nem vesszük észre vagy nem jól értelmezzük.

Amikor újra egy problémás társat találsz magad mellett, aki még mindig nem becsül meg téged, akkor érdemes figyelni a jelre: ha ő nem becsül meg, az azt mutatja, te sem becsülöd meg magad még eléggé. Tehát akkor tegyél azért először, hogy önmagad tisztelete, szeretete, értékelése kerüljön a fókuszodba és akkor jöhet majd az a társ a sorstól, aki már képes önmagát értékelni. Mert csak ekkor tud téged is elvárások nélkül szeretni.

Ha azt tapasztalod, hogy már megint tönkrement valami az otthonodban, elromlik a mosógéped, a hűtőd, a tv-d, a telefonod.., ami viszi a pénzed, akkor figyelj oda arra, hogy milyen régi, rossz, nem működő kapcsolatokban vagy benne, ami viszi az erődet, energiádat.

Mi az, ami javításra szorulna már az életedben? Kinek kellene esetleg megbocsátanod, kit kellene már végre elengedned a szívedből, hogy jól működjön minden?

Ha azt tapasztalod, hogy már megint lebetegedtél és otthon kell maradnod, kénytelen vagy az ágyban feküdni, akkor kérdezd meg magadtól: „Miért küldtem magam kényszerpihenőre?”

Talán túlhajtottad magad, túl sokat dolgoztál, túlságosan is magadra vetted a párod, a barátnőd, a szüleid, a gyereked problémáit. És most besokaltál és szünetet akarsz a gondoktól. De nyilván nem ez a fajta „elvonulás” fogja megoldani a problémáidat, hanem ha rendezed a viszonyaidat. Például azzal, hogy meghúzod a határaidat, hogy ne kelljen egy komolyabb betegségnek figyelmeztetnie arra, hogy nem jó az irány, mert nem a saját életedet éled.

Baleseted van, belédmennek az úton, összekoccansz valakivel, megsérül az autód, de neked nem lesz semmi bajod. Mondhatod, hogy nagy volt a forgalom, rossz volt az időjárás, nem figyelt a másik, türelmetlenek az autósok….

De mi lenne, ha inkább elgondolkodnál azon, vajon miért épp veled, itt és most történt ez? És ha sikerült sérülés nélkül megúszni, akkor mire figyelmeztethet ez a szerencsés kimenetelű baleset?

Lehet, hogy lassítanod kéne, mert túlságosan pörögsz a mindennapi feladatokban és nem veszed észre, hogy kifáradtál? Vagy amikor beléd megy valaki hátulról, lehet hogy lépned kellene már előre egy régi helyzetből, itt lenne már az ideje a változtatásnak?

Minden történés a te érdeket szolgálja és azt mutatja meg, hogy miben kell  döntened, változtatnod, cselekedned, hogy a saját utadon legyél!

Persze mindig nehéz, amikor az ember benne van a saját érzelmi káoszában.

Sokat segíthet például ilyenkor, ha elmész egy csendes helyre, lehet ez a természet, egy szent hely, templom vagy a te kedvenc helyed.

Adj időt magadnak!

Engedd meg, hogy lenyugodj!

Így kikapcsolhatod az elmédet egy kis időre és helyette beléphetsz a szívedbe.

És aztán csak hagyd, hogy ebből a belső csendes állapotból jöjjenek meg a válaszaid, arra a történésre, ami jelzés lehet neked, hogy miben kell változtatnod az életeden, hogy a helyeden legyél.

Emlékezz rá: az Univerzum/Sors/Isten mindig mindent a te érdekedben tesz, mert arra az útra akar vezetni, ami neked a legjobb!