Külső hatások a születési sorban betöltött helyedre 2. rész

A személyiségünket nagymértékben befolyásolja, hogy hányadiknak születtünk meg a családba. Ebben a témában az első írásomban azt fejtettem ki, hogy mit is jelent a gyakorlatban a születési sorrend szerepe.

Itt olvashatod, ha lemaradtál volna róla http://www.eleteszencia.hu/eleteszencia/hanyadiknak-szulettel-a-sorban-utmutato-onmagadhoz-es-a-kapcsolataidhoz/

A most következőkben arról szeretnék írni, hogy a születési sorrenden kívül milyen más tényezők hatnak még ki a családban elfoglalt helyzetünkre. Ezek külső tényezők, melyeknek az ismerete azért fontos, mert sem a szülök, sem a testvérek nem tudnak változtatni rajta, nincs lehetőségük befolyást gyakorolni ezekre.

Melyek lehetnek tehát azok a körülmények, amelyek kihatnak a születési sorrend szerinti tipikus személyiségjegyeinkre? 

1. A testvérek közötti korkülönbség

Bár sok szülőnek van egy elképzelése, hogy mikor lenne ideális, ha a következő gyermek megérkezne a családba, ez azonban nem mindig az előzetes elképzelések szerint történik. Az biztos azonban, hogy a testvér születése nagy változást hoz a sorban előtte lévőnek, főleg ha elsőszülöttről van szó. Ilyenkor ugyanis elveszti az egyeduralmát, úgy érezheti, hogy „trónfosztott” lett. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy számára a testvér az, aki elveszi tőle a szülei figyelmét, úgy érzi, már nem ő van a középpontban.

Többször is felszínre került a terápiás munkám során elsőszülöttektől, erre vonatkozó gyerekkori kijelentések pl: „vigyétek vissza a kórházba ezt a síró csomagot”; „Most már mindig itt marad velünk ez a baba?”.

Tapasztalatom szerint a későbbi megfelelési kényszerek, bizonyítási vágy, maximalizmus, versengés okai itt keresendők. Hiszen ilyenkor az elsőszülött úgy érzi, neki a testvér megérkezésétől kezdve sokkal jobban kell teljesíteni, hogy több figyelmet kapjon a szüleitől.

Árnyalja azonban a helyzetet, hogy mennyi idővel később jön a családba a következő gyermek. Minél kisebb a korkülönbség, annál inkább érzi a gyerek az elsőrendű pozíciója elvesztését.

Ha másodszülött után érkezik egy testvér, akkor ő középső gyerek lesz, ami egy külön kategória, erre majd külön ki fogok térni egy későbbi írásomban.

A gyakorlati tapasztalat szerint, ha 6-7 évnél nagyobb korkülönbséggel születik a következő gyermek, akkor ez változtathat a családi erőviszonyokon. Akkor is, ha többedik már a sorban, a család kicsije lesz és a szülők vagy a nagyobb testvérek őt fogják babusgatni. Ha még ennél is nagyobb korkülönbséggel születik meg a következő testvér, akkor előfordulhat az is, hogy ők az egykék vagy az elsőszülöttek tulajdonságait veszik fel, annak ellenére, hogy vannak már előttük, akár többen is a sorban. 

2. Nemek megoszlása

Kihatással van az is a sorrendben betöltött helyzetre, hogy milyen neműnek születnek a testvérek, illetve hogy milyen arányban oszlanak el. 

• Ha pl. elsőnek egy lány születik, de az apa nagyon fiút szeretett volna, és a másodiknak vagy harmadiknak születik csak fiú, akkor az apánál ez a gyermek lesz kivételezett helyzetben, míg a lány háttérbe szorulhat.

Gyakorlati tapasztalatom az, hogy később az ilyen lányoknál, akik nem érezték az apjuk elfogadását, mert a fiúgyerek volt az érték, ott a párkapcsolatban okozhat ez a későbbiekben majd gondot. Mivel a lány életében az apa az első férfi minta, ha ezt hozza első megtapasztalásként a kislány, hogy az apja nem fogadja el őt a „női minőségben”, akkor a kapcsolataiban is ez fog megjelenni, persze tudattalanul. Olyan férfi társakat választ majd, akik nem becsülik, megcsalják, vagy inkább az alkoholt, a munkát, a haverokat részesítik előnyben. Vagy a nőiességével nem lesz elégedett és önbizalomhiánya, téves önképe lesz magáról. Így egy állandó megfelelési kényszerben fog élni. 

• Ha azonos neműnek születnek, akkor lehet majd súrlódás, konfliktus a testvérek között. Mert a különböző adottságaik, képességeik miatt rivalizálhatnak egymással.

Fiúknál ez megnyilvánulhat az egymással való versengésben. Ami megjelenhet abban, hogy ki teljesít jobban az iskolai tanulmányokban, a spotban vagy a lányoknál ki a sikeresebb.

Lánytestvéreknél inkább abban, hogy egyik dominánsabb, határozottabb lesz, a másik pedig visszafogottabb, esetleg megalkuvóbb. Vagy az is lehetséges, hogy az egyik veszi magára a szép, kedves, segítőkész lány szerepét, a másik pedig lesz a fiúsabb, vagányabb, kicsit érzelem mentesebb lány.

A munkám során azt látom,  hogy ez a felállás felnőttként gyakran úgy jelenik meg, hogy a nőiességet elfojtóbb lánygyerekből olyan nő lesz, aki férfiasabb szakmában dolgozik vagy gyengébb férfit választ társnak vagy komfortosabban érzi magát vezetői pozícióban, de nem biztos hogy boldog is ebben. 

• Ha van már 2 fiúgyermek a családban és harmadiknak születik egy lány: akkor ő kivételezett helyzetbe kerülhet, hisz végre megérkezett a kislány, akit lehet kényeztetni. Ez a fiúgyermekek számára okozhat gondot, hiszen elvesztik az addigi kitüntetett figyelmet a szüleiktől.

Természetesen ezek a tényezők sem kőbe vésett szabályok, de érdemes lehet odafigyelni rájuk, mert sokat segíthetünk szülőként a gyermekeinknek, ha ismerjük ezeket a gyakorlatban megjelenő lehetőségeket, melyek kihathatnak a személyiségük fejlődésére.

Az is lehetséges, hogy amint beazonosítjuk a saját életünkben, a születési sorban betöltött helyünkre vonatkozóan ezeket a külső hatásokat, választ kaphatunk a családunkban megélt konfliktusainkra.

A következő írásomban folytatom tovább ezt a témát és megnézzük, hogy hogyan hat ki a születési sorban betöltött helyzetre, ha beteg gyerek születik vagy meghal egy gyermek. Továbbá két speciális esetre is kitérek majd: az ikrek és az örökbefogadott gyermek érkezése milyen hatással jár egy családban a már ott lévő gyermekekre.

Felhasznált irodalom: Kevin Leman: Születési sor(s)rend