Mivel ajándékozzam meg a gyerekemet gyereknapon?

A mai rohanó, felgyorsult világban sok szülő küzd azzal a problémával, hogy úgy érzi, semmire sincs igazán ideje. Nincs ideje lazítani, olvasgatni, barátokkal találkozni, csak úgy céltalanul sétálgatni… és ami a legaggasztóbb, ha úgy érzi, nincs ideje és energiája már a gyerekére sem.

Mert a gyereknevelés is csak egy feladattá vált a mindennapokban. Megvan anya és apa dolga: ki készít reggelit, ki viszi el óvodába, iskolába a gyerekeket, ki megy a szülőire, ki viszi-hozza különórákra… De hol marad a játékidő? Mikor birkóznak egyet az apák a fiaikkal? Mikor sütnek sütit az anyák a lányaikkal?

Persze könnyű mindent a sok teendőre, a szűnni nem akaró feladatokra, a munkahelyi elvárásokra, a kevés időre fogni. De a gyereked csak egyszer lesz óvodás korú, amikor szeretné neked megmutatni, hogy hogyan tud várat építeni. Az a pillanat sem fog többé visszajönni, amikor veled akar focizni. Amikor azt szeretné, hogy együtt rendezzétek be a babaházat. Amikor veled akar gyurmázni vagy épp sárkányt eregetni. Amikor büszkén megmutatná, hogy már egyedül is tud biciklizni…

Mert eljön majd az a korszak is, amikor már nem te, a szülő leszel az elsődleges „játszótársa”, hanem a barátai. Amikor majd alig látod, mert a telefonján lóg vagy a haverokkal lazul. Amikor örülsz annak is, ha pár szavas választ kapsz tőle a kérdésedre.

Szóval értékelj minden pillanatot, amit a gyerekedtől kapsz, amit együtt tölthettek, amikor közös élményeket szerezhettek. Mert egyszer, ha eljön az ideje, el kell engedned. És akkor már csak bizakodhatsz abban, hogy minden tőled telhetőt megadtál neki az elmúlt évek során, ami életképessé teheti őt a „nagybetűs életre”.

Mivel ajándékozzam meg akkor a gyermekemet gyereknapon?

1. A szereteteddel. Add meg neki azt, ami Őt teszi boldoggá.

Ha mozgékony és aktív a gyerek, akkor vidd el például egy kalandparkba, még akkor is, ha neked ez egy kicsit unalmas program. Örülj az ő örömének és engedd meg magadnak, hogy Te is újra gyermek lehess.

Ha szívesen van gyerektársaságban, akkor szervezz neki programot a barátaival, akikkel ő érzi jól magát.

Ha arra vágyik, hogy csak ti ketten legyetek együtt, akkor add neki a teljes figyelmedet. Figyelek rá a mindennapokban is – mondhatod most.

Tényleg Őrá figyelsz? Vagy miközben melletted van, elintézel egy-két emailt, néhány halaszthatatlan telefont? Vagy éppen rendet raksz, takarítasz? Nem mindegy, hogy csak fizikálisan vagy vele, vagy szívből jövően tudsz kapcsolódni hozzá. Nem ugyanaz, ha nézed vagy ha „látod” is Őt.

2. Adj neki szabadságot. Ne várj el tőle olyat, ami meghaladja a képességeit. Ne akard a saját képedre formálni, a te meg nem élt vágyaidat kiteljesíteni benne. Mert ő egy különálló személyiség, akinek a saját útját kell járnia.

Inkább vedd észre benne az egyedit, a tehetséget, a különlegeset és ezt erősítsd benne. Minél többet dicséred a pozitív tulajdonságaiért, annál stabilabb önértékeléssel fog rendelkezni felnőttként.

3. Légy hálás érte! A puszta létezéséért, hiszen annyi értékes pillanatot kaphatsz tőle, amivel te is csak gazdagabb leszel. Az érte érzett örömödet pedig nyugodtan fejezd ki felé szavaiddal vagy tetteiddel.

És a legfontosabb: mi lenne, ha a fenti útmutatást minden nap gyakorolnád és alkalmaznád, nem csak most a gyereknapon?